A menekülttábor ügye már régóta téma, a hetekkel ezelőtt megindult migráns áradat kapcsán pedig még inkább előtérbe került. A táborral kapcsolatban sok negatív véleményt lehetett hallani a környéken élők részéről, s nem egyszer komoly rendbontások is történtek a táborban és annak környezetében. Legutóbb például a rendőrségnek gyűlt meg a baja a bevándorlókkal, de néhány évvel ezelőtt a befogadóállomáson belül egymással is összetűzésbe kerültek a főleg afgán és szíriai állampolgárságú migránsok.

A tábor hosszú időn keresztül a túlzsúfoltság jelentette nehézségekkel is küzdött, többszöröse volt ugyanis a bent lakók létszáma annak, mint amennyit a befogadóállomás elbírt volna. A debrecenieket az is bosszantotta, hogy a migránsok szabadon járhatnak ki és be a táborból, illetve vissza. Nem egyszer a környéken élőket is zaklatták, néhány esetben pedig erőszakos cselekményeket követtek el a debreceniekkel szemben.

Nemrég felmerült annak lehetősége, hogy bezárják a debreceni menekülttábort, ezzel a Sámsoni úton élők is fellélegezhetnének. A menekülttábor az utóbbi hetekben ugyan szinte teljes kiürült, de egy újabb menekülthullám hatására ismét megjelenhetne az épületben a zsúfoltság, ami újra komoly próbatétel elé állíthatja nem csak a befogadóállomáson dolgozókat, hanem a városban – és elsősorban a környéken – élőket is.

A menekülttábor jövője elsősorban a kormányzattól függ, ott kell meghozni azokat a döntéseket, amelyek majd eredményezhetik a debreceni befogadóállomás végleges bezárását. A témában pénteken délután Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője és Pósán László országgyűlési képviselő tartott tájékoztatót.

Kósa Lajos elmondta, csütörtökön egyeztetett a belügyminiszterrel, megvizsgálták, hogy a korábbi felvetésnek megfelelően ki kell-e üríteni a tábort, és szükség van-e egyáltalán arra, hogy csak vészhelyzetekre tartsák fenn a befogadóállomást. Hozzátette, Pintér Sándorral arról is beszélték, hogy ezt logisztikailag nem indokolja semmi, mert Romániából nem várható nagy számú menekült. Ha pedig az ukrán helyzet még jobban elmérgesedik, akkor sem valószínű, hogy Debrecenben helyeznék el az onnan érkező menekülteket. Ezzel együtt pedig nem várható, hogy a Délvidékről a cívisvárosba érkeznének nagy számban migránsok.

A frakcióvezető kiemelte, a szerb határon nagyon jól működik a műszaki határzár és hamarosan a horvát szakaszon is megépül a kerítés. Úgy véli, logisztikai szempontból nem indokolt, hogy a déli határról Debrecenbe szállítsák a menedékkérőket, így onnan nem is lehet újabb hullámra számítani.

Kósa Lajos hangsúlyozta, mindezeket figyelembe véve döntöttek úgy, hogy nem csak kiürítik, hanem november végéig be is zárják a Sámsoni úton működő menekülttábort. Hozzátette, egyébként sem szerencsés az, hogy egy nagyvárosban legyen a tábor, az elhelyezkedését tekintve az mindenképpen rossznak nevezhető. A tervek szerint a tábor bezárása után az állami tulajdonú ingatlanban a készenléti rendőrség egységeit fogják majd elhelyezni.

A frakcióvezető arról is beszélt, hogy nagyon régi vágy a tábor bezárása Debrecenben, mivel az már régóta zavarta a helyi lakosokat, emellett az egyetem érdekeit is sérti a befogadóállomás működése. Kifejtette, a Debreceni Egyetemen háromezer külföldi hallgató tanul, akik lakásokat bérelnek a városban, fizetik a tandíjat, s ők sem érzik magukat olyan jól, mint a menekültáradat megindulása előtt. Az is szóba került, hogy a migránsok visszaéltek azzal, hogy a debreceni szolgáltatók a külföldi egyetemistákat alapvetően jó vendégnek tartják, míg ezzel szemben a migránsokat nem.

Pósán László országgyűlési képviselő elmondta, 1995-ben úgy hozták létre a tábort, hogy meg sem kérdezték róla a debrecenieket, pedig a helyiek már akkor is ellenezték az ötletet.

Forrás:http://www.dehir.hu